Hasznos tanácsok hőség idejére nemcsak idősebbeknek!

A képekre kattintva, azok nagyobb méretben, jobban  olvashatóak lesznek

A lakás hűtésével kapcsolatban és további egészségi tanácsokért kattintson az aláhúzott szavakra!

Read more...

Tippek hőség idejére (Lakás hűtése és Egészségügyi tanácsok)

Mit tehetünk a kánikula ellen?

Alapvető, hogy a lakás hőmérsékletét legalább néhány fokkal a kinti magas hőmérséklet alatt tartsuk. Ezt a klímaberendezés alkalmazása mellett más módon is elérhetjük. Fontos, hogy napközben az ablakok maradjanak csukva, a redőny legyen leengedve, illetve alkalmazzunk sötétítő függönyt. A szellőztetésre az éjszakai órák a legcélszerűbbek. Csak a szükséges mértékben használja az elektromos készülékeket (a tűzhely mellett még a világítás is plusz hőt termel). Akinek van légkondicionáló berendezése, megszívlelendő tanács, hogy hőhullámok idején, amikor a külső hőmérséklet 35–39 fok közötti, az ideális belső hőmérséklet 28 fok körüli legyen – vagyis a túlzott légkondicionálás szintén egészségügyi kockázattal jár. A ventilátort is csak rövid ideig lehet használni, mivel az általa keltett légáramlás kiszáríthatja a szervezetet!

A lakás hűtése mellett nagyon fontos, hogy hőség esetén lehetőleg kerülni kell a megerőltető munkát, mert az újabb extra munkát róhat a hőségtől már különben is többletmunkával dolgozó szívre. Akinek munkájából eredően mégis a szabadban kell tartózkodnia, az a legmelegebb órákban tartson gyakrabban pihenőt valamilyen árnyékos helyen, és fogyasszon minél több folyadékot, hogy megelőzze a kiszáradást! Hasznos a naponta akár többszöri zuhanyozás is (szappant, sampont elég naponta egyszer használni), emellett jót tesz a vizes borogatás és a lábak langyos vízben való hűtése is. Viseljünk világos, természetes alapanyagú, bő ruhát. Ha a napra megyünk, jó szolgálatot tesz a széles karimájú kalap és a napszemüveg.

Megfelelő folyadékfogyasztás és egyéb tanácsok

Rendszeresen fogyasszunk folyadékot, ne várjuk meg, hogy szomjasak legyünk! Szomjoltásra lehetőleg ne magas cukor- és koffeintartalmú üdítőket, hanem ásványvizet (nagy mennyiségű csapvíz ivása megfelelő sópótlás mellett szintén hasznos lehet), esetleg természetes gyümölcsleveket igyunk. Értágító hatásuk miatt nem tesznek jót az alkoholtartalmú italok sem.

A lázas, hányással-hasmenéssel küszködő betegekre különösen oda kell figyelni! Fokozattan ügyeljünk a lázas gyermekek folyadékpótlására, mert ők azok, akik a legkönnyebben, illetve a legrövidebb időn belül kiszáradnak.

Kánikulában, a nagyméretű folyadékleadás miatt általában a szív- és vesebetegek körében alkalmazott vízhajtó (diuretikus) terápia is módosulásra szorul, azaz csökkenthető. A hőség miatti általános értágulat következtében a korábban jól beállított vérnyomáscsökkentő gyógyszerek adagját is sokszor korrigálni kell. Mindezt a betegek beszéljék meg a kezelőorvosukkal.

A visszértágulatos, túlsúllyal küszködő betegeknek kánikulában esetenként igencsak megduzzad a lábszáruk, illetve a bokájuk. Az ő esetükben jót tesz a váltakozó langyos és hideg vizes zuhanyozás (a forró fürdők szigorúan kerülendők), esetleg hideg vizes borogatás alkalmazása. Az ilyen problémákkal küszködők minél kevesebbet lógassák a lábukat, inkább székre, ágyra felemelve pihentessék. Ezenkívül jót tesznek a vénafalak áteresztőképessé-gét szabályozó kenőcsök, esetenként szájon át szedett készítmények, az ún. venotonikumok (pl. vadgesztenye-kivonat) is.

Napszúrás és hőguta

Napszúrás a fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzástól alakul ki. A napszúrás első jelei: a vörös, forró fej, hűvös bőr, fejfájás, nyugtalanság, szédülés, émelygés, hányás és eszméletvesztés. Súlyos esetben a napszúrás halálhoz is vezethet. Különösen a gyermekek veszélyeztetettek, ugyanis a hajuk még alig nyújt védelmet, és a fejbőrük is vékony. Ha egy kisgyerek sokáig marad a napon, később a láza magasra szökhet, ezenkívül feltűnően sápadt lesz. A hőguta napszúrás nélkül is előfordul, akkor lép fel, amikor hosszan tartó melegbehatás miatt a szervezet hőháztartása zavart szenved, és hőfelesleg jelentkezik. A hőgutát a vörös fejről, a forró, száraz bőrről, élettelen arckifejezésről, tántorgó járásról, megemelkedett pulzusról és igen magas testhőmérsékletről (az érték elérheti a 43–44 fokot is) ismerhetjük fel. Az érintett eszméletlen is lehet, és az állapot kezelés hiányában akár halálhoz is vezethet.

Leggyakoribb kiváltó okok: a túl hosszú napon töltött idő, a túl meleg öltözet, jelentős folyadékveszteség, mint pl.: erős izzadás és hasmenés során kevés folyadékfelvétel, a forró környezetben végzett fizikai erőfeszítés, a levegő szokatlanul magas páratartalma vagy kismértékű levegőcserélődés, egyes gyógyszerek (allergia elleni szerek) is növelhetik a hőfelesleg miatti hőguta kialakulását.

Elsősegély: a beteget hűvös helyen le kell fektetni megemelt felsőtesttel, hideg vizes kendővel borogatni (különösen a fej hűtése) és biztosítani a megfelelő levegőcserélődést (szellőztetés, ventilátor stb.). Az érintett igyon minél több folyadékot. Ajánlatos magasabb sótartalmú víz ivása a víz- és a sóveszteség kiegyenlítésére (1 teáskanál só 1 liter vízhez). Súlyos esetben hűtőfürdő, a vérkeringés stabilizálása, esetleg lélegeztetés és infúzió is szükséges lehet. Ez utóbbi tevékenységek természetesen már az orvos hatáskörébe tartoznak.

Forrás:  Dr. CELLER Tibor
 http://mx.csaladikor.co.rs/HU/200827/rendelo/

Read more...

Hőségriadó! Egészségügyi tanácsok kánikula idején

Hőségriadó!

Mit (t)együnk, mit igyunk ilyenkor?

Bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet a kánikula, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ilyenek például a csecsemők és a fiatal kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, a  fogyatékosok, a szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők.

• A kánikulai meleg kedvezőtlenül hat mindenkire, de elsősorban a fizikai munkát végzők szervezetére, mind a szabadban, mind a zárt térben dolgozóknál.

MIT IGYUNK

• Víz, ásványvíz, tea,

• Szénsavmentes üdítők

• Paradicsomlé,

• Aludtej, kefír, joghurt

• Levesek

MIT NE IGYUNK

• Kávé, alkohol tartalmú italok

• Magas koffein és cukortartalmú szénsavas üdítők

Alapszabályok napozáskor:

• Ne tegyük ki bőrünket intenzív napsugárzásnak 11 és 15 óra között – azaz ebben az időszakban lehetőleg egyáltalán ne napozzunk, legfeljebb árnyékban!

• Az idősek körében a tartósan magas hőmérséklet szív-, érrendszeri panaszokat okozhat. Ezek jelentkezésekor javasoljuk, hogy haladéktalanul keressék fel kezelőorvosukat. Szívgyógyszereket szedő betegek kérjék ki ezzel kapcsolatban kezelőorvosuk tanácsát.
• Az idősek kánikula idején tartózkodjanak hűvös helyen, kerüljék a szervezetüket terhelő fizikai munkát. Zuhanyozzanak naponta többször langyos vízzel.

• A kánikula idején mindenkinek ügyelnie kell a fokozott folyadékbevitelre, szükség szerint a szokásos mennyiség többszörösére is szükség lehet. Fontos a só pótlása is!
• Kerüljük a tűző napon való tartózkodást 11 és 15 óra között, mivel ilyenkor fokozódik a napszúrás veszélye. A káros UV-B sugárzás ellen védjük bőrünket napvédő krémmel és megfelelő, világos színű, természetes alapanyagú ruházattal, széles karimájú vagy ellenzős sapkát, kalapot viseljünk a szemünk védelmére.
• Lehetőleg éjjel szellőztessen!

• A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel vagy pici sót is tartalmazó citromos teával a szoptatás után.
• Ne hagyjunk kisgyermeket, állatot bezárt gépkocsiban!

• A szabadban végzett sportolást is korlátozzuk a reggeli vagy kora esti órákra.
• A fizikai munkát végző dolgozóknál ilyen időjárási, hőmérsékleti viszonyok mellett szükséges, hogy a munkáltatók a munkavállalóik számára igény szerint, de legalább félóránként védőitalként 14-16°C hőmérsékletű ivóvizet vagy azonos hőmérsékletű alkoholmentes italt, valamint az előírtaknak megfelelő pihenőidőt biztosítsanak.

• Az állatoknak adjunk több vizet, ne kössük ki a kutyákat a napra.

• A közlekedés során vegyük figyelembe, hogy a hőség csökkentheti a koncentrációs képességet.
• A gépjárművel több órás útra indulók gondoskodjanak a vízellátásról a folyadékhiány pótlása érdekében, valamint az esetleges segélyhíváshoz szükséges segélykérő telefonszámok biztosításáról.



(ÁNTSZ adatai alapján, Cs.G.)

Read more...